Dédi, én, nagymama, és az öcsém, Gyuri
Négy ablak. Hatalmas magas ablakok, alul két nagyobb, fölül két kisebb szárnnyal. Mintha két ablakot tettek volna egymás fölé. Az üvegek belefeketedtek az éjszakába. Fekete szemek a fehér falon, sötétkék fényekkel. Fehér vályogépület, de nem parasztház. L-alakú uras építmény, magas. Bent voltam. Olyan tágas! Csupán egyetlen szobából állt, de éreztem, hogy a ház nem ér véget a falakkal. Belenyúlik egy másik valóságba, amit még nem ismerek. Jobb lesz itt maradni, itt biztonságban érzem magam, csak hideg van. Nagyon hideg. Mint régen, amikor januárban, februárban kesztyűben játszottunk Gyurival ebben a szobában, és este forróvizes palackokon melengettük fagyott lábunkat. Gyertyát égettünk éjjel, ha valaki rosszul volt.
A ház egyetlen ajtaja hófehér falú folyosóra nyílt, ha kinéztem, a kertet láttam, elsűrűsödött kusza orgonabokrokat, yukka cserjéket. A kertnek nem volt vége, a végtelen partján lebegett. Nem volt rémisztő, csak idegen. Tudtam, hogy meg kell szoknom. A nagyanyám lakott a házban, és még valaki, igen, a húga, a nevelőanyám. Hol lehetnek a többiek? Lehet, hogy eddig csak mi haltunk meg? Ezen eltűnődtem. De nem lehet, és soroltam, ki halt meg, s mikor. Meg azon morfondíroztam, hogy be kéne végre rendezkednünk, olyan üres minden. Csak egy heverőféle állt az egyik sarokban, nagy torontáli szőnyeggel letakarva. Szép a szőnyeg, de kellene még néhány bútor. Kérdezni akartam a nagyanyámat, hogy mit tehetnénk, hogy barátságosabb legyen, talán varrhatna valamit, függönyt, mert csak bordó lópokrócok takarják az ablakokat. Sohasem sikerült megszólítanom. Pedig ott járt-kelt ő is, szinte egész nap. Nem tudom észrevett-e. Éppen, mint odaát. Amikor még éltünk mindannyian. Pedig miután meghalt, kezdtem úgy érezni, hogy ismerem valamennyire. A nevelőanyámat, Icut is meg akartam érinteni, de nem nézett rám, csak elhúzódott tőlem. Sírtam, Örökre magányosak maradunk? Akkor kezdtem azon gondolkodni, hogy kimegyek a házból, végigmegyek a folyosón, kilépek a végtelenbe...Talán ott jobb lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése