Szerelmes levelek
Olvasóim talán nem is értik, miért adtam írásaimnak a "Szerelmes levelek" címet. Nos, amellett, hogy írásaim között vannak konkrét személyekhez írt levelek, sőt szerelmes levelek is - most jön a vallomás - én az élet szerelmesének tartom magam. Nem tudok betelni a csodával, hogy ebben a páratlan kalandban, azaz az életben, öntudattal rendelkező lényként magam is részt vehetek. S nem is akárhogyan. Hiszem, hogy a sorsunknak mi magunk is alkotói, formálói vagyunk. Döntéseink, cselekedeteink, sőt gondolataink és érzelmeink írják, szerkesztik a történetet, s a többiek, egyéb történetek írói, főszereplői úgyszintén részt vesznek az együtt alkotásban.
Igen, és hitem szerint még valaki, a legnagyobb alkotó és szerkesztő. De csak, ha mi is úgy akarjuk. Minden mindennel összefügg.
A képet előkertünkben készítettem.
„Ha az emberi szeretet nem emel túl valakit önmagán, akkor nem is szeretet. Ha a szeretet mindig óvatos, mindig bölcs, mindig okos és számító és nem mutat túl önmagán, akkor egyáltalán nem szeretet. Lehet vonzódás, meleg érzés, de nincs meg benne a szeretet igazi természete.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése