„Van egy barátom, aki azt mondja,
hogy a feleség olyan legyen, hogy amikor belép a szobába, úgy érezzem, mint
amikor a felhők közül kisüt a nap.”
Idézet Tibor egyik leveléből
Drága Juditom!
Leültem
a gép elé, de úgy érzem, hogy mielőtt dolgozni kezdek, írnom kell egy pár sort.
Nem sokat, és nem is új dologról, de szeretném jobban megerősíteni, amit szóban
is elmondtam, vagyis azt, hogy számomra Te vagy, Te lehetsz az egyetlen, aki
számít, és hogy bennem tényleg hűséges társra leltél. Szeretném, ha ezt Te is
így éreznéd. Azért írom ezt most, mert bár szóban elmondtam, de talán írásban
hihetőbb, és komolyabban hangzik. Gondolj arra, hogy mindkettőnk részéről
milyen komoly döntés volt, belevágni egy közös ingatlan megvásárlásába. Csak
azért tettük ezt, mert mindketten nagyon komolyan gondoltuk az összetartozást,
olyan komolynak, mintha már összeházasodtunk volna.
Tehát
amikor azt a szerződést aláírtuk, belül mélyen mi aláírtunk egy másik
szerződést is, amit nem lehet csak úgy felbontani. Az a mi bevésett
szerződésünk egy igazi szerződés, ami a közös jövőnket alapozza meg. És én azt
nagyon komolyan gondolom, még akkor is, ha előfordult más látszat. Szeretném,
ha így éreznéd Te is, és zavartalanul boldognak éreznéd magad velem. Úgy-e így
lesz?
Szeretlek.
Tibor
Drága Tibor!
Igen, szerződtem
Veled, de már régebben, ennek a szerződésnek a megkötésénél sokkal korábban. Én
már akkor szerződtem Veled, amikor először találkoztunk, s megláttalak,
összetörten, fájdalomtól szaggatottan. Hittem, hogy meg foglak vigasztalni,
sőt, ennél többet teszek, sokszorosan kárpótollak, sőt boldoggá teszlek.
Persze, csak ha Te is akarod. De tudtam, hogy akarod, hogy szükséged van erre a
kárpótlásra, akár a tiszta levegőre, fényre, s sorolhatnám mindazt, mi életadó.
Vagy ki tudja, talán még előbb szerződtünk, sőt szövetségre léptünk!
Az igát
azért kell felvenni, hogy mindketten szabadok lehessünk. Nem megy másképp. De
ez az iga édes és könnyű. Ezt az ember szeretetből/szerelemből önmagára
felveszi, s akkor csoda történik. (Nyakad köré fonva élő koszorú lesz virágzó
karom, s csak azt kívánod, maradjunk így örökké, örökké öleljelek.) Ilyen a
szabadság természete. Korlátai, határai vannak, s ha azon túl lépsz, a másik
szabadságát súrolod, sérted, végül agresszorrá leszel.
Tehát az
embernek, ahogyan mondtam, vigyáznia kell éberen, hogy önként felvett igáját le
ne vesse, sőt meg se lazítsa, a keretekből ki ne lépjen, még csak ki se
tekintsen. És minek is. Ha itt belül van minden, mi lényeges, minden, ami
valódi érték. Azt gondolom, minden fontosat elmondtam Neked az eset kapcsán,
azon melegében. Azon hidegében, ez jobban illik ide. Mert félelemes hidege a
magánynak rám hullott azonnal, amint fénylő tekinteted másra vetetted. Ez olyan
népdal ízű, ugye? Tündérkertünkből kifelé tekintettél, mert odakint feltűnt
valami talmi, ami jobban érdekelt abban a percben, mint a belső ragyogás.
De én
tündér vagyok, és mindent látok, s néha megrettenek, s azt hiszem, azon is túl.
Ez a tündértermészet, ugye. Áldás is meg teher is, néha csaknem halálos súlyú.
Már tegnapelőtt elmondtam, miért érzem rossznak, mi az üzenete, miért aláz meg,
miért fáj, miért és mennyiben üt rést a szövetségen, ami történt. Tudod, ezen a
résen éppen átfér egy róka. Ezért a rést azonnal be kell foltozni! Ha nem,
jelentős kárra számíthatunk, mi mindketten szőlősgazdák. Lehet élni egy olyan
szövetségi viszonyban is, melyben számos alkalommal sértették meg a felek a
közösen vállalt kötelezettségeket. Újra meg újra dönthetnek úgy, hogy
fenntartják a kapcsolatot, de a szövetségbe beköltözik a szorongás és a
fájdalom, mégpedig a szeretet és a bizalom rovására. Micsoda veszteség! De
hiszen jól ismered ezt!
Nem
kérdezem Tőled, melyik tekintetemet vágysz látni, ha szemedbe nézek, és én sem
vágyom látni mást, mint boldog szemed. Ezért igát kettőt is magamra vennék vagy
hármat, úgyis tudom, mindből élő koszorú lesz egy napon. Hinnem kell, hogy Te
is így vagy ezzel. Igen, mondd újra meg újra, hogy szeretsz, s szeress úgy,
hogy ha többé sohase mondod, lelkemben halljam örökké: szeretlek. Én is így
teszek.
Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése